Négyszáz nap szabadság könyvpremier

Július 13-án lezajlott a Négyszáz nap szabadság bemutatója a budapesti Garzon Caféban. Ez a dátum volt egyben a megjelenés napja is, így én is akkor tarthattam először a kezemben a könyvet.

Néhány mondatban szeretném összefoglalni ezt a hosszú, nehéz de szép utat, ami a kész könyvhöz vezetett, és ami meghatározta az elmúlt jó egynéhány évemet.

A regény ötlete egy álomból jött 2011 környékén. Konkrétan az ominózus lyntoni jelenetet álmodtam meg (nem tudom, mit nézhettem előtte este 😀 ), és a karakterek körvonalait. Másnap végiggondoltam, tetszett az ötlet, de nem foglalkoztam vele komolyabban. Akkoriban egy olyan életszakaszomat éltem, amikor az írás háttérbe szorult, és elképzelhetetlen lett volna, hogy belevágjak egy regénybe. Ez a periódus egészen 2014-ig tartott, amikor is a hároméves üresjárat után égető szükségét éreztem az alkotásnak. Ötletelni kezdtem, hogy mégis miről írhatnék, és valahonnan, a tudatom mélyéről visszaköszönt ez a sztori.

Emlékszem, 2014 júliusa volt, mikor leírtam az első mondatot. Beszippantott a történet, én pedig csak hagytam magam vezetni, és azt vettem észre, hogy lassan 200 A4-es oldalt telegépeltem. Ekkor beköszöntött egy komolyabb alkotói válság: konkrétan annyira összevesztem a főhősömmel, Denával, hogy hosszú időn át képtelen voltam folytatni a regényt. Más írásokhoz fordultam; ekkor született a Száz évvel utánad, és befejeztem egy másik regényt is.

2016 őszén vettem elő újra a Négyszáz nap szabadságot azzal a szilárd elhatározással, hogy ezúttal be is fejezem. Az utolsó pontot december 30-án tettem le. 2017 áprilisában kerestem meg az Álomgyár kiadót, és májusban kezdtük el a munkálatokat a regénnyel. Hiába folyt keményen és meglehetősen feszes tempóban a munka és tartottam a kapcsolatot folyamatosan a kiadóval, valahogy még mindig nem hittem el, hogy ez tényleg meg fog jelenni. Akkor kezdtem felfogni a dolgot, mikor már csak napok választottak el a bemutatótól, és mikor elérkezett a könyvpremier, tényleg hihetetlen csodaként éltem meg az egészet. 🙂

Dióhéjban ezek jelentették a fontosabb állomásokat a könyv megszületésének útján. Aki pedig nem tudott eljönni, de szeretné tudni, hogyan zajlott a bemutató, annak itt egy kis videó a beszédemből, és néhány kedves kép. 🙂

Képek