Sienna Cole Rengetegen kérdezik tőlem, honnan jön az ihlet.
Hadd idézzek egy érdekességet a Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő hírportál 2013-as cikkéből:
“A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) az ihlet szónál fellapozva az ihel igéhez irányít minket! – Tehát valóban van, jobban mondva volt ihel ige; első fennmaradt írásos előfordulása a 14. századból származik, de még a 20. század első harmadából is van adat az ihlik, illetve az ihleni alakokra. A szótár tanúsága szerint az ihel, ihl ige vitatott eredetű; a TESz. két lehetséges származási utat vázol fel.
Az egyik feltételezés szerint az ihl, ihel hangutánzó eredetű, és a leheléssel, a lihegéssel függ össze. A lehel, liheg és a régies leh (’lehel, lélegzik’) igék tehát rokonai az ihl, ihel igének. Az átvitt értelmű jelentés pedig abból a képből származhat, hogy amikor a Múzsa rálehel a költőre, éppen az az ihlet. Magyarul ezt az átvitt jelentést éppen a latin inspirare (’rálehel, belefúj, inspirál, megihlet’) fordításaként kezdték el használni.
A másik feltételezés az ihlet eredetére vonatkozóan talán még izgalmasabb. E szerint a régies jonh ’belső rész, szív, kebel’ szó ih, éh alakváltozataiból származik: ezekből lett képezve az -l igeképzővel, mint a szóból a szól, a nyelvből a nyelvel. Így tehát a jelentés úgy vezethető le, hogy ’belsőleg, lelkileg hat rá’. Ha ez a származtatás a helyes, akkor az ihlet az éhséggel rokon. A nyelvtudósok azért tartják ezt az utóbbi származtatást valószínűbbnek, mert az ihlet szó ’ráfúj, rálehel’ jelentésben nem szerepel semmilyen fennmaradt szövegben, csupán az „átvitt” jelentésében.”
Nos, az ihlet, mint jelenség pont ennyire megfoghatatlan az én megélésemben. Egyszerre jön belülről és kívülről. Tapasztalható egy belső éhség – kíváncsiság -, vágy az alkotásra, és egy külső hatás – a múzsa csókja – is. A legizgalmasabb, leggördülékenyebb alkotómunka mindig abból származik, ha a történet talál meg engem, én pedig felnövök hozzá, hogy a tőlem telhető legteljesebb, leghitelesebb formában adhassam át. Persze fordítva is működhet: az alapötlet származhat belőlem is, de ekkor is meg kell nyitni magam, teret hagyni az ismeretlennek, hagyni, hogy lejöjjön mindaz, amit a történetem hív.
A magam részéről nem hiszem, hogy érdemes ezt tudományos magyarázatok közé szorítani, sem pedig megkísérelni kontrollálni. Ha szabadon, kényszer és gát nélkül folyik, akkor a legjobb. ❤
Az idézet forrása: https://m.nyest.hu/hirek/honnan-jon-az-ihlet
