Sienna Cole Ha azt kérdezi tőled valaki, hogy milyen műfajú regényt írsz, akkor nem tudsz rá értelmes választ adni, hiszen a regény maga egy műfaj. A kérdező valószínűleg a zsáner szót kereste, bár ez a fogalom még mindig nem honosodott meg a köznyelvben.
Ebben a bejegyzésben tisztába tesszük a fogalmakat, és megismerkedünk a zsánerek / alzsánerek gazdag világával, ami neked, mint írónak is segíteni fog elhelyezni a művedet a piacon.
Induljunk az elejéről.
Vannak az irodalmi műnemek: az epika, a líra és a dráma.
Ezeknek a műnemeknek vannak műfajai. Az epikánál maradva – mivel számunkra most ez releváns, – a következő műfajokat különböztetjük meg:
- Nagyepikai műfajok: regény, eposz, elbeszélő költemény
- Kisepikai műfajok: kisregény, novella, mese, monda, elbeszélés, stb.
A zsáner pedig egy adott műfaji kategóriát jelöl, ami meghatározott stílusra, struktúrára és formai elemekre épít. A főbb zsánerek ezek: romantikus, krimi, thriller, horror, fantasy, sci-fi, történelmi, ezek pedig további alzsánerekre bonthatóak.
Az alzsánerek, sőt gyakran a zsánerek között is nagy az átfedés, sok elemükben keverednek, ezért nem mindig könnyű egy-egy művet kategorizálni.
A következőkben a teljesség igénye nélkül felsorolom a legnépszerűbb zsánereket és alzsánereket, röviden összefoglalom a jellemzőiket, és hozok rájuk egy-egy példát. Fontos, hogy csak a felnőtt irodalmat vizsgálom, a korcsoportok szerinti bontást most figyelmen kívül hagytam, így nem lesz szó gyerek-, YA- és NA irodalomról.
Romantikus
A romantikus irodalmi zsáner középpontjában a szerelem és az emberi kapcsolatok állnak, miközben a szereplőknek különféle akadályokat kell leküzdeniük a boldogság elérése érdekében. Gyakori motívumok a félreértések, a társadalmi különbségek és a személyes fejlődés. A történet érzelmi hullámhegyeken- és völgyeken ível át, de pozitív végkifejlettel zárul.
Kortárs romantikus: Napjainkban játszódó, számunkra is ismerős és releváns témákat, életszerű szituációkat felvonultató romantikus történet, amelyben a nehézségeket és akadályokat leküzdve főszereplőink végül egymásra találnak.
Ali Hazelwood: A szerelem képlete
Chic Lit: Habkönnyű, szórakoztató alzsáner, amely általában a modern, fiatal nők életét mutatja be. Ezek a történetek a főszereplők személyes fejlődésére, karrierjére, mindennapi problémáira és kapcsolataira fókuszálnak, a háttérben romantikus szálakkal. A legfőbb különbség a kortárs romantikus és a chic lit között, hogy míg előbbiben a szerelmi szálon van a hangsúly, utóbbiban inkább a főhős(ök) személyes fejlődésén, és a szerelem itt csak mellékszál.
Carol Mason: Férjezett asszonyok titkai
Cozy románc: Könnyed, meghitt történet, ami általában mentes a drámai konfliktusoktól vagy erotikus tartalmaktól.
Jenny Colgan: Mentsük meg a Piciny csodák pékségét
Erotikus romantikus: A szerelmi kapcsolat alakulásán kívül nagy hangsúlyt kap benne a szex. Az erotikus jeleneteket kifejezetten explicit módon tálalja.
E.L. James: A szürke ötven árnyalata és az egész Szürke-sorozat
Dark romance: Morálisan erősen megkérdőjelezhető karakterekkel és durva témákkal dolgozik, pl. nemi erőszakkal, zaklatással, emberrablással. Erősen 18+-os, és gyakran trigger warning jelzéssel látják el.
H.D. Carlton: Haunting Adeleine
Krimi
A történet fókuszában egy rejtély, gyilkosság vagy bűncselekmény áll, amelyet egy detektív, rendőr, magánnyomozó vagy más hős próbál megoldani. A krimik gyakran feszültséggel és fordulatokkal teli narratívát kínálnak, ahol az olvasó együtt gondolkodhat a főszereplővel a bűntény felderítésében. Fontos elem a cselekményben a bizonyítékok gyűjtése, a tanúk kihallgatása és a gyanúsítottak felderítése, miközben gyakran morális dilemmák, társadalmi igazságtalanságok és pszichológiai motivációk is megjelennek. A történet végén megoldódik a rejtély, és a bűnös kilétére fény derül.
Klasszikus detektívtörténet / Whodunnit: A 19. század közepétől kezdett el nagy népszerűségnek örvendeni. Központi figurája egy tehetséges nyomozó, aki felderít egy szövevényes bűntényt. Legfontosabb kérdése, hogy ki követte el a tettet.
Agatha Christy: Gyilkosság az Orient-expresszen
Howdunnit: Itt nem az a kérdés, hogy ki követte el a bűntényt, – sőt, sokszor a tettes kiléte már a sztori elején kiderül -, hanem, hogy HOGYAN követte el. A technikai, logikai részleteke, valamint a tettes módszereinek és a nyomozás folyamatának kibontására összpontosít.
Anthony Berkeley: A mérgezett csokoládé rejtélye
Hardboiled: Ezekben a történetekben a detektívünk általában egy igazi kemény, megkeseredett, cinikus figura, akivel nem biztos, hogy szimpatizálunk, mégis szurkolunk neki. Durvább erőszak, és morális kérdésfelvetések, dilemmák jellemzik.
Dashiell Hammett: A máltai sólyom
Cozy mystery: Lágyabb hangvételű krimi, ami általában kisvárosokban, kisebb közösségekben játszódik, és az erőszakot gyakran humorral, illetve némi romantikával enyhíti.
Vivian Conroy: Rejtély Provence-ban
Noir: Olyan szempontból hasonlít a hardboiledhoz, hogy a protagonista itt is egy kiégett, cinikus és erkölcsileg megkérdőjelezhető zsaru. Az ilyen típusú regények gyakran szólnak az alvilágról, a szervezett bűnözésről, a korrupcióról. A noirok gyakori alakja még a femme fatal, a végzet asszonya, egy gyönyörű, ám veszélyes nő, aki megpróbálja elcsábítani, vagy el is csábítja a nyomozót, ám a szándékai nem tiszták.
Kondor Vilmos: Budapest Noir
True Crime: Valós, megtörtént bűntényeket dolgoz fel, és színez ki némi fikcióval.
Truman Capote: Hidegvérrel
Thriller
E zsáner fő jellemzője a feszültséggel és izgalommal teli cselekmény, amely a veszély és a fenyegetés köré épül. Ezek a történetek gyakran gyors tempójúak: a főszereplőknek szorult helyzetekkel, rejtélyekkel vagy halálos fenyegetésekkel kell szembenézniük, miközben versenyt futnak az idővel. Kiemelt szerepet kap a bizonytalanság és a váratlan fordulatok, miközben a főszereplők gyakran mind fizikailag, mind érzelmileg is próbatételek elé néznek. A művek gyakran feszegetik a jó és a rossz közötti határvonalat, és erkölcsi, társadalmi, pszichológiai kérdéseket is felvetnek.
Pszichológiai thriller: Fő jellemzője, hogy a feszültséget és az izgalmat a szereplők mentális állapotára, érzelmi konfliktusaira és belső vívódásaira építi. A történetek gyakran manipulációra, megtévesztésre és a valóság szubjektív érzékelésére összpontosítanak, így az olvasó folyamatosan bizonytalanságban marad arról, mi az igazság. A cselekmény gyakran bonyolult, és kiszámíthatatlan fordulatokkal teli.
Riley Sager: Már csak egy maradt
Törvényszéki thriller: A bűntény megoldásának kulcsa itt egy törvényszéki szakember, pl. törvényszéki patológóus kezében van.
Patricia Cornwell: Kay Scarpetta-sorozat
Jogi / Tárgyalótermi thriller: Ezen alzsáner fókuszában a jogászok és a törvény áll. Az ilyen típusú regények nagyrészt a tárgyalóteremben zajlanak, és a jogi bravúrokra építenek.
John Grisham: Ha ölni kell
Politikai thriller: Központi témája a politikai hatalmi harc.
Frei Tamás: Bábel
Katonai thriller: Katonai környezetben játszódik, gyakran nemzetközi színtéren a politika bevonásával, és rengeteg akció, illetve feszültség jellemzi.
Tom Clancy: Célkeresztben
Kémtörténet: Nemzetközi színtér, politikai intrikák, hírszerző ügynökségek és rengeteg akció jellemzi ezt az alzsánert, ami a kémek titkos világába ad betekintést.
Frei Tamás: A megmentő
Orvosi thriller: Az orvostudomány, az orvosi etika, a gyógyszeripar vagy a biotechnológia körüli rejtélyek és veszélyek játszák a főszerepet. Főként az emberi testtel, az egészségügyi rendszerrel, valamint a tudománnyal való visszaélésekkel foglalkozik.
Robin Cook: Vírus
Összeesküvés / Conspiracy thriller: A főhős itt egy nagy hatalmú szervezettel kerül összetűzésbe, rájön egy, az emberiséget vagy a társadalmat fenyegető összeesküvésre, és veszélybe kerül az élete.
Dan Brown: Digitális erőd
Techno thriller: Olyan történeteket ölel fel, amelyek középpontjában a modern technológia és a tudomány áll, ezek hatásait pedig feszültséggel és akcióval teli narratívákban tárja fel. A cselekmény általában a fejlett technológiai eszközöket és rendszereket használja arra, hogy globális vagy nemzetbiztonsági válságokat ábrázoljon, legyen szó kiberháborúról, mesterséges intelligenciáról, biofegyverekről vagy katonai fejlesztésekről. A karakterek gyakran technikai szakértők, katonai szereplők vagy hírszerzők, akik a technológia erejével és veszélyeivel néznek szembe.
Ray Nayler: Mamutrezervátum
Grip Lit: A “gripping literature” rövidítése, ez egy pszichológiai thriller alzsáner, amely erős női karaktereket, bonyolult emberi kapcsolatokat és feszültséggel teli cselekményt vonultat fel. Gyakran valamilyen rejtély, bűnügy vagy pszichológiai manipuláció köré épül.
Paula Hawkins: A lány a vonaton
Horror
A horror legfontosabb célja a félelem, a szorongás, a feszültség vagy az undor kiváltása az olvasóból. A történetek középpontjában egy halálos fenyegetés, valamilyen gonosz erő, vagy természetfeletti tulajdonságokkal felruházott gyilkos áll, ami/aki a főszereplő(k) életére tör, és közben sokszor a hősöknek nemcsak a kívülről érkező támadással, de belső démonaikkal is meg kell küzdeniük. Legfőbb kritériumai a nyomasztó, félelmetes atmoszféra, az erőszak naturalista ábrázolása, és az állandó feszültség fenntartása váratlan fordulatokkal, valamint tudattalan elmetartalmainkat megcélzó és aktiváló narratívával.
Pszichológiai horror: Az ember mentális, pszichológiai és érzelmi állapotaira, legbelsőbb félelmeire épít, pl. őrület, izoláció.
Bret Easton Ellis: Amerikai psycho
Slasher: Egy erőszakos és megállíthatatlan pszichopata gyilkos a létező legkegyetlenebb módon mészárolja le az áldozatait, általában egy csoport tagjait. Én “darabolós” horrornak nevezném, tulajdonképpen a minél véresebb és gyomorforgatóbb jelenetek adják az esszenciáját.
Adam Cesare: Clown in a Cornfield
Természetfeletti horror: Ez az alzsáner természetfeletti lényekkel, pl. szellemekkel, vámpírokkal, vérfarkasokkal, démonokkal, boszorkányokkal, stb. operál.
Shirley Jackson: A Hill House szelleme
Zombi horror: Ez tulajdonképpen a természetfeletti horror kategóriába tartozik, de akkora népszerűségnek örvend, hogy sokan külön alzsánerként kezelik. Általában apokaliptikus vagy posztapokaliptikus világban játszódik, ahol az emberek egy része valamilyen súlyos és nagy horderejű esemény, pl. globális vírusfertőzés következtében élőhalottá változott, esetleg a holtak keltek fel a sírból, hogy megnehezítsék a megmaradt emberiség életét.
Carrie Ryan: Kezek és fogak erdeje
Okkult: Központi eleme az okkultizmus, a sátánizmus, vagy valamilyen démoni megszállottság.
Clive Barker: Kárhozat
Gótikus horror: Gyakran régi kastélyokban vagy elhagyatott, kísértet lakta házakban játszódik, ahol az embereknek természetfeletti erőkkel, pl. szellemekkel kell szembenézniük és megküzdeniük. Komor hangulat jellemzi, és sok esetben végig követhetjük benne a megőrülés folyamatát.
Anne Rice: Boszorkányok órája
Ökohorror: Ezekben a történetekben az ellenség nem más, mint a természet erői.
Nick Cutter: Mélység
Techno horror: Itt az ember kerül szembe a technológiával. A rettegés forrása pl. az ember ellen fellázadt robotok, számítógépek, mesterséges intelligencia, stb. Nagy átfedést mutat a sci-fivel, talán csak a horrorra jellemző erősebb atmoszféra, a durvább erőszak és a félelmeink kiváltására való célzottabb apellálás különbözteti meg.
Stephen King: A mobil
Fantasy
Képzelt világokban, vagy misztikus, mitikus, természetfeletti elemekkel átszőtt valóságunkban játszódó történetek, melyekben központi szerepet kap a jó és a rossz közötti harc, a varázslat, a hősiesség és a nagyszabású kalandok.
High / Epic fantasy: Olyan mágikus környezetben játszódik, amelynek saját fizikai törvényei és szabályrendszere van. Cselekménye és témái nagyszabásúak, karakterei alaposan kidolgozottak. Általában egy hős, vagy hősök csoportja áll a középpontban, és indul a világ megmentésére.
J. R .R. Tolkien: A gyűrűk ura
Low fantasy: A valós, általunk ismert világban játszódik, de mágikus elemeket tartalmaz, amelyek ellentmondanak a fizika törvényeinek és a világról alkotott tudásunknak, pl. mitikus, természetfeletti lények jelennek meg benne.
Stephenie Meyer: Twilight
Mágikus realizmus: Hasonlít a low fantasyhoz, tehát az általunk ismert világban játszódik, ahol a fantasztikus elemeket (pl. telekinézis, levitáció, stb.) természetesnek fogadják el.
Gabriel García Márquez: Száz év magány
Urban fantasy: Általában a jelenben, városi- nagyvárosi környezetben játszódó történetek fantasztikus elemekkel, természetfeletti lényekkel, pl. vámpírokkal, zombikkal, démonokkal, stb. Gyakran merít a noir világából mind a rendőrségi eljárások leírásában, mind pedig atmoszférában.
Jim Butcher: Dresden-akták sorozat
Artúriánus fantasy: Artúr király mágikus korában játszódó történetek, melyekben gyakran maga Artúr király is szerepel. Sárkányok, lovagok és egyéb hősök népesítik be.
Marion Zimmer Bradley: Avalon-sorozat
Világközi / Crossworlds fantasy: A főhős az általunk ismert világból egy mágikus világba csöppen, és felfedezi annak törvényeit és lakóit. Általában kialakul valamilyen konfliktus a két világ között, vagy a visszatérés kerül veszélybe.
C. S. Lewis: Narnia krónikái
Szuperhősös fantasy: Alapvetően low fantasy, tehát az általunk ismert világban játszódik, ám a főhős(ök) természetfeletti erővel bírnak. Vagy valamilyen véletlen laboratóriumi kísérlet következtében tesznek szert különleges képességekre, vagy egy idegen világból érkeztek, és az emberiségen próbálnak segíteni. Hétköznap beolvadnak a tömegbe, ám amikor vészhelyzet adódik, átalakulnak. És természetesen mindig akad egy gonosz erő, ami ellen meg kell küzdeni, és megvédeni az embereket.
A leggyakrabban ezeket a történeteket képregény formájában alkotják meg, lásd pl. Stan Lee, Neil Gaiman, Grant Morrison munkásságát.
Sci-fi
Tudományos tényekre vagy elméletekre támaszkodó történetek, melyekben a technológia fejlődése, valamint a technológia és az ember kapcsolata áll a fókuszban. Gyakran feszegetnek társadalmi, etikai kérdéseket, és vizsgálják a felelősség kérdését, valamint a lehetséges következményeket.
Hard sci-fi: A tudomány és a technológia áll a középpontban; a tudományos koncepciót részletesen megmagyarázzák, alátámasztják. Célja a tudományos realizmus és a koncepció minél aprólékosabb bemutatása.
Andy Weir: A marsi
Soft sci-fi: A hard sci-fivel ellentétben a tudomány és a technológia inkább a háttérbe szorul, és a karakterek állnak a középpontban. A hogyan helyett inkább a miért kérdésre keresi a választ.
Matt Haig: Én és az emberek
Katonai sci-fi: Kifejezetten katonai alaptémára épülő tudományos fikció. A karakterek általában egy katonai szervezet tagjai, és a cselekmény egy háború, vagy valamilyen katonai konfliktus köré épül. A legfontosabb morális üzenetei a kötelesség, a hűség és a hősiesség.
Jack Campbell: Az elveszett flotta-sorozat
Robotos sci-fi: A robotika és a robotok a fő irányvonal. Ezek a művek általában Isaac Asimov munkásságára épülnek, vagy arra utalnak vissza.
Daniel H. Wilson: Robokalipszis
Űropera: Jellemzően hosszú, sokféle párhuzamos szálat futtató sci-fi sorozatokat neveznek így, melyek a világűrben játszódnak, bolygóközi vagy csillagközi utazásra és nagyszabású intergalaktikus eseményekre, pl. űrháborúkra összpontosítanak. Visszatérő témák a politika, a gyarmatosítás, az imperializmus, az űrkutatás és új, élhető világok felfedezése.
Everina Maxwell: Winter’s Orbit-sorozat
Steampunk: A sci-fi műfaját ötvözi egy alternatív történelmi világgal és a 19-20. század kiszínezett, tovább gondolt látványvilágával. A szó nemcsak egy irodalmi- és filmes zsánert, de egy művészeti mozgalmat, stílusirányzatot is jelöl.
Alasdair Gray: Szegény párák
Cyberpunk: A biológia és a számítástechnika kapcsolatával foglalkozik, és az emberiség és a számítógépes rendszerek egymáshoz fűződő viszonyát vizsgálja, amely előrevetíti vagy bemutatja a társadalmi hanyatlást. A virtuális valóság, a protézisek, a kiborgok és az internetes csalások mind a cyberpunk világképébe tartoznak.
Ernest Cline: Ready Player One
Disztópikus sci-fi: A politikai elnyomással és a rendőrállamokkal foglalkozik. A disztópikus társadalom olyan társadalom, amelyben a szabadságjogok korlátozottak, és a hagyományos erkölcs valamilyen módon elferdült. Ennek az alzsánernek kétségkívül George Orwell 1984 című műve a zászlóshajója.
Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Apokaliptikus és poszt-apokaliptikus sci-fi: Középpontjukban az emberiség pusztulását jelentő kataklizma áll. Az apokaliptikus magát az apokalipszist és az ehhez vezető okokat járja körül, a poszt-apokaliptikus pedig az utána kialakult társadalmi berendezkedést, illetve a túlélésért folytatott harcot mutatja be.
Max Brooks: World War Z – Zombiháború
Időutazós sci-fi: A központi téma az időutazás.
Isaac Asimov: A halhatatlanság halála
Párhuzamos valóságok: A párhuzamos dimenziók elméletére épülő történetek tartoznak ide.
V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
Történelmi
Ezek a regények a múltba, egy adott történelmi korszakba helyezik a cselekményt. Kiemelt fontosságú a kor hiteles ábrázolása, a történetszövés pedig azon múlik, hogy a történelmiség mellé milyen alzsánert választott az író.
Történelmi romantikus: Egy adott történelmi korszakban játszódó szerelmi történet, amely a romantikus szál mellett törekszik hitelesen bemutatni a korszak társadalmi normáit, politikai környezetét és kultúráját. A történelmi események és helyszínek gyakran jelentős hatással vannak a szereplők életére és döntéseire.
Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
Történelmi krimi: Ezekben a művekben a cselekmény egy múltbéli történelmi korszakban játszódik, ahol a korhű helyszínek és társadalmi normák jelentős szerepet játszanak, ugyanakkor a központi elem egy rejtély vagy bűntény megoldása. A zsáner kiemelkedő jellemzője a korszak pontos ábrázolása és a feszültséggel teli nyomozás összekapcsolása.
Dr. Laszlo Kreizler: A halál angyala
Történelmi kalandregény: A regények középpontjában egy vagy több hős áll, akik nagyszabású kalandokba keverednek, veszélyes küldetéseken vesznek részt, vagy fontos történelmi eseményekben játszanak kulcsszerepet. A zsánerre jellemző a részletes világépítés, ahol a szerzők igyekeznek a korszak politikai, társadalmi és kulturális környezetét hűen bemutatni.
Wilbur Smith teljes munkássága, pl. a Courtney-sorozatból a Ragadozó madarak
hibrid és egyéb különleges zsánerek
A végére pedig egy kis csemegekosár különleges és manapság divatos zsánerekből, furcsa párosításokból. 🙂
Dark Fantasy / Erotikus horror: Horror, romantika és erotika egybe öntve.
Grimdark Fantasy: A dark fantasy egy sötétebb verziója, amely brutális, erkölcstelen világokat ábrázol, ahol a jó és a rossz közötti határok elmosódnak. A szereplők gyakran morális dilemmákba ütköznek, és a világot általános pesszimizmus és brutalitás jellemzi.
Hopepunk: Ez a zsáner a grimdark ellentéte, amely a sötét és kegyetlen világok helyett a remény, az emberség és az együttérzés erejét helyezi előtérbe. Bízik a közösségi összefogásban.
Slipstream: Ötvözi a sci-fi, a fantasy és a mágikus realizmus elemeit, gyakran olyan történeteket teremtve, amelyek kilépnek a hagyományos zsánerhatárok közül. A slipstream történetek célja, hogy megzavarják az olvasót, elmosva a valóság és a fikció közötti határt.
Gaslamp Fantasy: A steampunk és a fantasy ötvözete, amely a viktoriánus korszakba ágyazott varázslatos elemeket tartalmaz. Ez a zsáner az ipari forradalom technológiai vívmányait keveri a mágiával és mitikus lényekkel.
Silkpunk: A steampunkhoz hasonlóan technológiai és társadalmi változásokat ötvöz, de elsősorban az ázsiai kultúrák elemeit vonja be. A történetek olyan világokat teremtenek, ahol a technológia és a mágia keveredik, és a keleti filozófiák, történelem és kultúrák nagy szerepet kapnak (pl. Ken LiuThe Dandelion Dynasty sorozata).
Solarpunk: Ez a zsáner a sci-fi és a környezeti utópiák ötvözete, ahol a történetek a fenntartható technológiára és a harmonikus együttélésre fókuszálnak. A solarpunk világok pozitív jövőképet mutatnak be, ahol az emberiség képes megoldani a klímaváltozást és a társadalmi egyenlőtlenséget.
Weird Fiction: Ez a zsáner a horror, a fantasy és a sci-fi elemeit ötvözi, gyakran a természetfelettit és az ismeretlent kutatva. A történetekben groteszk vagy abszurd elemek jelennek meg, amelyek célja, hogy zavart és félelmet keltsenek (pl. H.P. Lovecraft művei).
Fantasy románc / Romantasy: A fantasy és a romantika elemeit ötvözi. A romantikus regény struktúráját veszi alapul, de vagy fantáziavilágban játszódik, vagy a szereplők között bukkannak fel misztikus, természetfeletti lények.
Horrorkomédia: Feketehumorral átitatott horrortörténet.
Romantikus komédia: Romantikus sztori, de nagyobb hangsúlyt kapnak benne a vicces jelenetek.
Sci-fi románc: Romantikus regény sci-fi elemekkel, vagy sci-fi regény romantikus elemekkel – a struktúrától függően. 🙂 Sokszor jelenik meg benne az időutazás, az űrutazás, vagy a párhuzamos dimenziók.
Sci-fi fantasy / Science-fantasy: Tudományos-fantasztikus és a fantasy elemek ötvözése egy összetett, sokszínű világban. Az ilyen történetek egyszerre tartalmaznak fejlett technológiai eszközöket, mint űrhajók, robotok és mesterséges intelligencia, valamint varázslatot, mitikus lényeket, és különféle mágikus rendszereket.
