Sienna Cole Mostanában, ha a kedvenc könyveimre gondolok, inkább az elmúlt 5-10 év olvasmányai jutnak eszembe, pedig ennél sokkal korábban is akadtak a kezembe gyöngyszemek: olyanok is, melyek megszerettettek velem egy egész zsánert, vagy akár az életemet és az írói munkásságomat is befolyásolták. Ezek közül hoztam nektek néhányat.
Anna Frank naplója
Nem titok, hogy iskolásként a világból ki lehetett üldözni a kötelező olvasmányokkal. Bár imádtam olvasni, azt már kevésbé toleráltam, ha meg akarták szabni, milyen könyvet vegyek a kezembe. Bevallom hősiesen, a Pál utcai fiúkon kívül a tananyagban szereplő többi regénynek csupán a rövidített változatát olvastam. Egy kivétel talán mégis akad, bár ez sem a kötelező, hanem az ajánlott listán szerepelt: Anna Frank naplója. Mivel akkoriban pontosan egyidős voltam a napló írójával, mélységesen tudtam azonosulni a gondolataival, ugyanakkor megdöbbentett, hogy ilyen fiatalon hány és hány olyan szörnyűséggel kellett szembenéznie, ami az én életemben szerencsére ismeretlen volt.
Claire Kenneth: Éjszaka Kairóban
A romantikus zsáner volt az első, amivel olvasóként megismerkedtem – persze a gyerekkönyvek után. Először a Romana, Júlia, Tiffany, stb. nevű ponyvák száma növekedett otthon (mai fejjel nem ajánlanám ezeket a füzeteket 10-11 éves kori önmagamnak, de helyrehozhatatlan károkat nem szenvedtem tőlük :D), majd a nagymamám nyomta a kezembe a kedvenc írónőjének, Claire Kennethnek az egyik kötetét. Ez a romantikus történet, az egzotikus helyszín és a történelmi miliő annyira beszippantott, hogy utána a többit is kölcsönkértem.
Leslie L. Lawrence: A gonosz és a fekete hercegnő
Kiskamaszként Leslie L. Lawrence volt a kedvenc íróm, és szerencsére ebben a szenvedélyben az akkori legjobb barátnőm is osztozott. Így, ha egyikünk szert tett az író egy újabb regényére, olvasás után kölcsönadta a másiknak. Ezután pedig az elsőtől az utolsó betűig kiveséztük az írást a mi kis kétszemélyes könyvklubunkban. Ez a regény valamiért akkoriban nagyon megmozgatta a fantáziámat, és háromszor is elolvastam, pedig én nem vagyok az az újraolvasós fajta.
Wilbur Smith: Lángoló part (és a Courtney sorozat)
Közvetlenül a Leslie L. Lawrence-korszak után beköszöntött az életembe a Wilbur Smith-korszak. Akkoriban gyakran vetítették a tévében a Lángoló part című francia-olasz-német kalandfilmsorozatot, amit első pillantásra a szívembe zártam, és rettentő sokszor megnéztem. Persze kíváncsi voltam a film alapjául szolgáló regényre is, így a könyvtárból kikölcsönöztem az első Wilbur Smith kötetemet. Ezután pedig megállás nélkül olvastam (majdnem) az összes többit. Nem egy könyvét egy ültő helyemben tettem a magamévá, pedig nem ritkán 6-700 oldal terjedelműek. Jó ideig el sem tudtam volna magamat képzelni másként, mint történelmi kalandregényíróként.
Szabó Magda: Abigél
Ezt a szerelmet szintén az azonos című sorozat hozta, melyet számtalanszor láttam a tévében és aztán DVD-n. Az egyik legszebb, ugyanakkor legszomorúbb történet, amivel valaha találkoztam. Bár a háború rettenete az egész országra súlyos teherként nehezedik, a kamasz szív akkor is csak vidámságra, titokra, szerelemre áhítozik. Megunhatatlan, örökérvényű darab, minden magyarnak olvasnia kéne.
A ti gyerek- és kamaszkorotokat mely regények aranyozták be?
